A gépjárművek értékének az időmúlás, illetőleg a fokozatos elhasználódás miatti csökkenése; mértékét százalékban határozzák meg.
Amennyiben javítás esetén a károsult gépjárműbe a régebbi helyett új alkatrész kerül beépítésre, a kárszakértő a gépjármű korának megfelelően azt
„avultatja”, azaz annak árából levonást eszközöl, tekintettel arra, hogy a kár rendezése során nem az újkori, hanem a balesetet közvetlenül megelőző
állapotot kell helyreállítani. Amennyiben javítás esetén a károsult gépjármű sérült alkatrészén egyéb, más, a kárhoz műszakilag nem azonosítható
sérülés van, a kárszakértő „avultatja” az érintett alkatrész fényezését és/vagy az árából levonást eszközöl.
Az értékcsökkenés a vagyontárgyban keletkezett károk helyreállítása, kijavítása után visszamaradt, az esztétikai, használati vagy forgalmi értékben bekövetkezett csökkenés.
Térítésének feltételei:
• a károsult gépjármű kora nem haladhatja meg az 5 évet,
• futásteljesítménye szintén nem haladhatja meg a kategóriára érvényes 5 éves átlagos futásteljesítményt,
• valamint a sérült elemre korábban nem történt értékcsökkenés kifizetés egyik biztosító társaságnál sem.
Mindig figyelembe kell venni, hogy az egyes biztosító társaságok a kárrendezési gyakorlatukat maguk alakítják ki, ezért az értékcsökkenés térítésének feltételei biztosító társaságonként eltérőek lehetnek.
Totálkárról akkor beszélünk, ha az autót azért nem érdemes megjavítani. Egyrészt a javítás többe kerülne, mint a jármű balesetkori forgalmi értékének a roncsértékkel csökkentett összege, ez az ún. gazdasági totálkár. Másrészt, ha a jármű oly mértékben sérült, hogy az műszakilag javíthatatlan, ún. műszaki totálkár).
Totálkár esetében a kárszámítás alapja, a jármű káridőponti értéke, ebből vonják le a roncsértéket, és a kettő különbsége lesz a kártérítés összege.
A tulajdonos döntése szerint a totálkárt szenvedett gépjármű is megjavíttatható, de ilyenkor a javítás költségei a károkozóra, illetve biztosítójára nem terhelhetők tovább.
A biztosítókat a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény egyetlen esetben kötelezi a közlekedési hatóság értesítésére a totálkárossá nyilvánított gépjárművekről, nevezetesen, ha a kárrendezési eljárásban úgy ítélik meg, hogy a gépjármű üzemeltetése annak műszaki állapota miatt véglegesen megszűntnek tekinthető. Ez a gyakorlatban lényegében csak a teljes mértékben roncsolt vagy elégett gépjárműveket érinti, vagy az olyan motorkerékpárt, amelynek váza cserére szorul. Az ilyen esetet egyébként a tulajdonosnak is kötelessége a forgalomból kivonásra jogosult hatóságnak bejelenteni. A súlyosan sérült, és az előző bekezdés alapján bejelentett gépjárművek további használatát a hulladékká vált gépjárművekről kiadott 267/2004 (IX.23.) Korm. rendelet szabályozása alapján kell kezelni.
A biztosító a benyújtott javítási számla alapján állapítja meg a kártérítési összeget. Ehhez figyelembe veszi a kárfelvételi jegyzőkönyvben (esetleg pótszemle-jegyzőkönyvben) valamint a kárrendezés során keletkezett dokumentumokban foglaltakat.
A számlából levonásra kerülhet az avulás-értékemelkedés értéke, valamint egyéb levonással is élhet a biztosító (pl. munkadíj és alkatrész különbözet, bérgépkocsi esetén guruló költség).
A biztosító saját kalkulációja alapján meghatározza a kártérítési összeg nagyságát és azt felajánlja a károsult részére. Ebben az esetben a biztosító számla nélkül megtéríti az általa kalkulált összeget, további kárigénnyel ebben az esetben a károsult nem élhet.
A bérgépkocsi a jelenlegi kártérítési és bírósági gyakorlat szerint nem jár automatikusan. A biztosító társaságok a bérautó használatának indokoltságát mindig egyedileg vizsgálják. Jellemző módon a munkavégzéshez, illetőleg a gépjármű feltétlenül szükséges mértékű használatához kapcsolódó igényt tekintik indokoltnak az optimális javítási idő tartamára.
A Gfbt. szerint a biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely
• a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tárgyak;
• a károkozó gépjárműben keletkezett;
• a károkozó gépjármű biztosítottjainak egymással szembeni igényéből származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett;
• sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros hatásainak megszüntetését célzó intézkedések folytán keletkezett;
• a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;
• a gépjármű - forgalomban való részvétele nélkül - munkagépként való használata során keletkezett;
• álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás következtében keletkezett;
• üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett;
• gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be;
• környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül keletkezett;
• a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban folyamatos állagrongálással okozott, illetőleg állagromlásból adódott;
• háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény következményeként keletkezett.
Amennyiben a biztosító a károsult kárát megtéríti, az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti:
• attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzembentartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette;
• a biztosítottól, ha a kárt jogellenesen és szándékosan okozta;
• a vezetőtől, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezette, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a vezető alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotát nem ismerhette fel;
• a vezetőtől, ha a gépjármű vezetésére jogosító engedéllyel nem rendelkezett, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a gépjárművet engedéllyel vezető esetében a gépjárművezetői engedély meglétét alapos okból feltételezte;
• az üzembentartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta;
• a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozta;
• az üzembentartótól illetve a vezetőtől, ha a szerződés megkötésekor, a káresemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelő közlési, változás-, kárbejelentési kötelezettségét nem teljesítette, oly mértékben, ahogyan ez a fizetési kötelezettséget befolyásolta.
A nyomtatványt értelemszerűen kell kitölteni!
Elengedhetetlenül fontos a baleset pontos idejének(év, hónap, nap, óra, perc) és pontos helyének rögzítése.
Minden esetben szerepelniük kell a következő adatoknak is:
• részes gépjárművek üzembentartóinak adatai
• részes gépjárművek forgalmi rendszámai és típusai
• gépjárművezetők adatai
• felelősségbiztosítási adatok
• részesek aláírása (Később ezzel igazolható a károkozás ténye, időpontja, és megkönnyíti a balesetben részes személyek és gépjárműveik beazonosítását, valamint a baleseti felelősség megállapítását.)
A nyomtatványon erre a célra szolgáló 13. pont alatt a baleset körülményeit vázlatszerűen, de egyértelműen le kell rajzolni, oly módon, hogy a részes gépjárművek az „A” és „B” oszlopokban szereplők adatokhoz minden kétséget kizáróan kapcsolhatóak legyenek. A rajz alapján esetleg mégis előforduló félreértések megelőzése érdekében a 12. pontban szereplő lehetőségek közül – két egymást keresztező, egyenes vonallal (+/x jellel) – a megfelelő gépjárműhöz tartozót meg kell jelölni. A jelzésnek tehát közvetlenül a mellette szereplő oszlop adatai szerinti gépjárműre és nem a másik részes félre kell vonatkozniuk.
Megkönnyítheti a felelősség igazolását és ezzel a kárrendezési eljárást, amennyiben az esetleges független szemtanú(k) adatai (név, cím, esetleg telefonszám) az 5. pontban feltüntetésre kerülnek. (Nem minősül függetlennek a tanú, ha valamelyik balesetben részes gépjármű utasa, a részes felekkel rokoni vagy egyéb olyan jellegű kapcsolatban áll, mely alapján a felelősség megállapításához érdeke fűződik.)
Amennyiben a baleset valamelyik részese járműszerelvény (vontató+vontatmány) volt, ügyelni kell arra, hogy a bejelentő lapon mind a vontató, mind a vontatmány adatai szerepeljenek.
A nyomtatvány eredeti és másolati példánya a kitöltést követően szétválasztható, így a baleset mindkét részese azonos módon kitöltött példánnyal rendelkezhet. Az aláírást és szétválasztást követően a nyomtatvány kitöltésén változtatni nem szabad. Több részes esetén több, adott esetben különböző nyelvű Európai Baleseti Bejelentő nyomtatvány is kitölthető.
Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság Közlekedési Albizottsága 1953. január 1-jei hatállyal, nyolc ország (Ausztria, Belgium, Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia, Svédország, Svájc és a Német Szövetségi Köztársaság) részvételével életre hívta a Zöldkártya Rendszert. Fél éven belül további négy ország (Dánia, Norvégia, Finnország és Írország), majd a következő években majdnem minden európai ország csatlakozott a rendszerhez. Magyarország 1960 óta tagja a Zöldkártya Rendszernek.
A Zöldkártya Rendszer megfelelő működése érdekében a csatlakozást az Irodák Tanácsa (Council of Bureaux – a Zöldkártya Rendszer legfőbb irányító és képviseleti szerve) egyre szigorúbb feltételekhez köti. Az új tagok 4 évig korlátozott jogokkal bíró ún. átmeneti tagsággal rendelkeznek, a működésüket pedig a Council of Bureaux közgyűlése által erre a célra választott bizottság ellenőrzi és segíti.
Bár a Zöldkártya Rendszer deklaráltan európai rendszer, gazdasági, politikai és idegenforgalmi okok miatt egyes nem európai országok (mint pl. Marokkó, Tunézia, Izrael, Irán) is tagjai a rendszernek.
A károsult a káreseményt - annak bekövetkeztétől, ill. tudomásszerzéstől számított - 30 napon belül köteles jelenteni a károkozó biztosítójának. Ha a károkozó gépjármű biztosítója nem ismert, akkor írásos kérelemre a MABISZ ad tájékoztatást.
A törvény szerint a károkozó is köteles a káreseményt 5 munkanapon belül a biztosítójánál írásban jelenteni. A biztosítatlan károkozó a MABISZ – nak köteles jelenteni a káreseményt.
Az ilyen jellegű károk casco vagy egyéb vagyonbiztosítás terhére térülhet, mely fedezetet nyújt a károkozásra. Felelősségi alapon csak akkor, ha egy esetleges rendőrségi eljárás eredményeképpen az elkövető kilétére fény derül.
A gépjármű a baleset időpontjában nem rendelkezett érvényes felelősségbiztosítással, az általa okozott kárt a MABISZ rendezi
Amennyiben a károsult casco biztosítással rendelkezik, akkor a károsultnak a biztosítójánál, annak hiányában pedig MABISZ - hoz kell bejelentenie a káreseményt a kárfelmérés és a kárrendezés érdekében.
Amennyiben a kárt a casco biztosító mérte fel, a káranyagot a biztosító társaság továbbítja MABISZ-hoz
Amennyiben a kárt nem gépjármű okozza, és az okozó semmiféle olyan biztosítással nem rendelkezik, mely az adott kárügyben fedezetet biztosít (pl. lakásbiztosításhoz tartozó vagy egyéb felelősségbiztosítás), a károsult közvetlenül az okozótól követelhet kártérítést.
Amennyiben az okozó nem hajlandó megtéríteni az okozott kárt, a károsult polgári peres útra terelheti az ügyet. A károsultnak ajánlott felvenni a kapcsolatot jogi képviselővel és a kár felmérését saját felelősségbiztosítójánál szívességi kárfelvételként kérni.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás csak a gépjármű üzemeltetése során okozott károkra nyújt fedezetet. Általában elmondható, hogy a parkoló gépjármű által okozott károk nem térülnek (mivel ezeket nem tekintik üzemeltetés során keletkezett kárnak a járó motor hiánya miatt)
Ez nem jelenti azt, hogy a károsult kára ne térülhetne meg! Amennyiben ugyanis a gépjármű tulajdonosának, üzembentartójának, vezetőjének felelőssége bebizonyosodik (pl. nem rögzítette az elvárható módon a gépjárművet, nem kellő gondossággal járt el az ajtó kinyitása során), akkor az általános felelősségi szabályok alapján követelhető tőle a kár megtérítése, végső esetben jogi úton.
A biztosítás nem terjed ki arra a kárra, ami a gépjármű közúti forgalomban való részvétele nélkül, munkagépként való használata során keletkezett. Munkavégzés közben okozott kárra például a vállalkozói felelősségbiztosítás nyújthat fedezetet. Ilyen esetben a kárigényt közvetlenül a károkozóval szemben lehet érvényesíteni.
A magyar jogi szabályozásban a vontató illetve pótkocsi kötelező gépjármű felelősségbiztosításának terhére történő kárrendezésre vonatkozóan kifejezett rendelkezés nem található. Ezen kérdést többnyire a bírói gyakorlat alakítja, és ezt tekintik iránymutatónak a kárrendezés során.
A gépjárművel összekapcsolt pótkocsi – közlekedés közben – egységet alkotó veszélyes üzemnek minősül, ezért a vontató jármű üzembentartója/vezetője tekinthető felelősnek a szerelvény működése során bekövetkezett kárért akkor is, ha azt ténylegesen a pótkocsival való érintkezés okozta. A vontató üzembentartója/vezetője felelős a szerelvény megfelelő összekapcsolásáért és a szállított áru rögzítéséért is, így az ezek nem megfelelő elvégzéséből eredő károk is a vontató felelősségbiztosításának terhére térülnek.
A pótkocsira (vontatmányra) kötött gépjármű felelősségbiztosítás csak másodlagos jelleggel nyújt fedezetet azon esetekben, ha a baleset kizárólag a pótkocsi üzemkörében következett be (pl. leesik a vontatmány pótkereke és az okoz kárt). A pótkocsi felelősségbiztosítása alapján kell rendezni a kárt, ha annak szakértő által bizonyított műszaki meghibásodása, vagy a pótkocsi kapcsolószerkezetének anyagfáradása, rejtett hibája miatt következett be a vontató járműről levált vontatmány által okozott baleset.
Ha külföldön kárt okozunk, és a másik féllel a felelősség kérdésében és a baleset körülményeiben sikerült megegyezni, ill. egyéb ok miatt sem szükséges rendőrt hívni (pl. személyi sérülés nem történt, és a baleset helyének országában nincs kötelezettség arra nézve, hogy minden közlekedési baleset esetén rendőrségi intézkedést kell kérni), a baleset másik részesével kölcsönösen töltsük ki az Európai Baleseti Bejelentőt („kék-sárga”), és mindkét fél írja alá.
A balesetet követően, a hazaérkezés napjától számított 5 napon belül a saját felelősségbiztosítónknál be kell jelenteni.
Ha külföldön kárt szenvedünk, és a másik féllel a felelősség kérdésében és a baleset körülményeiben sikerült megegyezni, ill. egyéb ok miatt sem szükséges rendőrt hívni, a baleset másik részesével kölcsönösen töltsük ki az Európai Baleseti Bejelentőt („kék-sárga”), és mindkét fél írja alá.
A magyar károsultnak több lehetősége is van kártérítési igényének érvényesítésére.
Amennyiben a baleset a Zöldkártya Rendszer valamely tagországában következett be, és a kárt az Európai Unió valamely más tagállamában üzembe helyezett gépjármű okozta, a károsult igényével fordulhat a károkozó felelősségbiztosítójának magyarországi kárrendezési megbízottjához. A magyarországi kárrendezési megbízott feladatát valamely magyar biztosító társaság vagy kárrendezési iroda látja el. A kárrendezési megbízott feladata a károsult igényének beterjesztése külföldi partneréhez és a partner jóváhagyásával az igény rendezése. A károsult a hazaérkezést követően igényét a kárrendezési megbízottnál jelentse be. A kárrendezési megbízott személyéről a MABISZ tud felvilágosítást adni.
Amennyiben a balesetet nem az Európai Unió valamely tagországa területén üzembe helyezett gépjármű okozta, a károsult igényét közvetlenül a külföldi felelősségbiztosítóval szemben érvényesítheti.
Abban az esetben, ha a károkozó gépjármű nem az Európai Unió területén és nem is a baleset helye szerinti országban lett üzembe helyezve, a károsultnak lehetősége van, hogy igényének rendezését közvetlenül a károkozó felelősségbiztosítójától, vagy annak a baleset helye szerinti képviselőjétől (úgynevezett „levelező”) kéri.
Minden esetben figyelembe kell venni, hogy a kárigények elbírálása és a kár rendezése a baleset helye szerinti ország jogszabályai szerint történik.
Ha a baleset a Zöldkártya Rendszeren kívül következik be, a kártérítés érvényesítése közvetlenül a károkozóval szemben történhet.
Amennyiben külföldön magyar forgalmi rendszámú gépjármű okoz kárt magyar gépjárműnek, fontos, hogy a baleset részesei a felelősség kérdésében és a baleset körülményeiben megegyezzenek. Amennyiben ez teljesül és egyéb indok alapján sem szükséges rendőrt hívni, a részes felek kölcsönösen töltsék ki az az Európai Baleseti Bejelentőt („kék-sárga”), és mindkét fél írja alá.
A balesetben vétlen fél kártérítési igényével közvetlenül a károkozó felelősségbiztosítójához fordulhat. Ha a károkozó gépjármű biztosítója nem ismert, akkor írásos kérelemre a MABISZ ad tájékoztatást.
A károsult a káreseményt 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak.
A vétkes fél köteles a károkozást a saját felelősségbiztosítója felé 5 munkanapon belül írásban bejelenteni.
Figyelembe kell venni, a kár rendezése a magyar jogszabályok szerint történik.
Amennyiben Magyarországon magyar gépjárműben külföldi forgalmi rendszámú gépjármű okoz kárt, fontos, hogy a baleset részesei a felelősség kérdésében és a baleset körülményeiben megegyezzenek. Amennyiben ez teljesül és egyéb indok alapján sem szükséges rendőrt hívni, a részes felek kölcsönösen töltsék ki az az Európai Baleseti Bejelentőt („kék-sárga”), és mindkét fél írja alá.
Ilyen esetben kártérítési igényünket a külföldi gépjármű felelősségbiztosítójának magyar képviselőjével, az úgynevezett levelezővel szemben érvényesíthetjük. Amennyiben a levelező ismert, a kárbejelentést ennél a társaságnál kell megtenni.
Ha a levelező nem ismert, annak adatairól a MABISZ tud tájékoztatást adni.
